MÁLTA, VALLETTA

Szervusztok!

Dél-Európa minden országában jártunk már, kivéve egyet, a pici, Debrecen méretű, de annál izgalmasabb Máltán. Gondoltuk elég lesz rá két nap. 

 

 

  

Sajnos csak olyan repülőjáratot találtunk, ami kora este érkezett. Első kellemes meglepetés az Airport Taxinál volt. Van egy pavilonjuk a reptéren belül, ahol megmutattuk az apartman címét. Kiszámolták mennyibe fog kerülni, kártyával kifizettem, majd a sofőr a taxihoz kísért, hazavitt, majd elköszönt. Semmi sumák, semmi simlisség, abszolút korrekt. De útközben néha az ütő megállt bennem. Jönnek szembe!!! Még nem szoktunk hozzá a baloldali közlekedéshez, többször "nyomtam" a féket a hátsó ülésen. 

 

 

Bookingon foglaltuk a Thor's Space apartmant . Jelszóval védett kis kazettában volt a kulcs. Amikor bementünk, szemünk, szánk elállt. Egy középkori lakóteret modernizáltak, stílusát meghagyva. Ráadásul több szobás, nagy alapterületű, ódon hangulatú. Ilyen fantasztikus szállásunk még sohasem volt.  

 

 

 

 

Amikor lepakoltunk, tudatosult bennünk, hogy a reggeli volt az utolsó étkezésünk. A kíváncsiság is hajtott, fáradtak sem voltunk, elindultunk felfedezni Vallettát. A tudásszomjunkon kívül jó lett volna a testünket is táplálni, de úgy látszott nincs szerencsénk. Két zárni készülő étterem is elutasított, de a harmadiknál olyan adag kalamárit adtak, hogy ez lett a törzshelyünk.  

 

Még itthon, a Városkártyák irodában foglaltunk "hop on, hop of" városnéző buszra helyet. Ki kell javítanom magam, mert országnéző. Északról délre teljesen átszelte a szigetet. Bár a napfény ellenére kicsit hűvös volt, a felső nyitott részen csodáltuk és fotóztuk végig az utat.

 

 

 

 

 

  

Az út során szembesültünk azzal, hogy két nap erre a városra kevés. Más helyektől eltérően itt nem csak az óváros őrzi a múltat. Négy város, teljesen összenőve, és mindegyikben erődítmények, régi épületek, templomok, szobrok sugározzák  a középkori hangulatot. Már a lépcsők is. Alacsonyak, szélesek, a páncélos lovagok számára méretezettek úgy, hogy a sokszor 30-40 kilós páncélt hordó kereszteseknek kényelmes legyen.

Néhány szó a lovagrend történetéről. 1081 előtt alakult Jeruzsálemben. A szentföld elvesztése után Ciprusra (1291), majd Rodoszra (1307) költöztek az oszmán terjeszkedés elől, majd Máltán 1530 után várost alapítottak és erődítményeket építettek. Vallettában a szt.Elmoról elnevezettett, az öböl másik oldalán egy lényegesen nagyobbat. 1565-ben I.Szulejmán szultán hadai megtámadták a kisebb Szt. Elmo erődöt. Három hónap ádáz és kíméletlen harc során szinte a földdel tették egyenlővé. Olyan nagy volt a török emberveszteség, hogy a nagyobbik erődítmény ostromát meg se kezdték, így a nyugatot megvédték a török terjeszkedéssel szemben. Ugye ismerős? Nem lehet nem felfedezni a párhuzamot a mi történelmünkkel. Hálából 1789 környékén Napoleon szállta meg őket, majd 1813-ban a britek. És lássatok csodát: kötelezővé tették az angol nyelv használatát. Úgy látszik, számukra hódítani könnyebb, mint nyelvet tanulni.  Málta 2004 óta tagja az Uniónak.

 

 

Lehetőségünk volt egy ma is lakott, berendezett főúri házba benézni. A Casa Rocca Piccola egy mai napig magántulajdonban lévő 16. századbeli palota. 50 szobájából tizenkettőt megnyitottak a látogatók előtt. A többit ma is a 9. de Piro márki és a márkiné lakják. Természetesen mindkettejüknek külön lakosztály áll rendelkezésre. Ha nézeteltérés van, felesleges szétköltözni. Mindenki visszahúzódik a saját lakosztályába és akár hónapokig is el lehetnek anélkül, hogy találkoznának.

 

 A XV.-XVI. századi bútorok nem okoztak különösebb meglepetést, de ilyen módon terített asztalt legfeljebb csak filmekben láttam.

És hogy mit a megoldás a dombok leküzdésére? A gyaloghintó.  A kirándulás folyamán többször irigykedve gondoltam a báró kényelmére.

  

A tárlatvetetés végén leültem a belső udvaron. Valaki érces hangon ránk kiált. Nem volt más, mint a házőrző papagáj.

 

Tovább menve már éppen lázadni készültem. Sok volt az emelkedő, sok a kényelmetlen lépcső. Végre elértük a Szent János Társkatedrálist. Azért e furcsa név, mert egy pápai rendelettel a mdinai érsek hivatalos székhelye, a Szent Pál székesegyházzal azonos jogok illetik meg. 1572-ben épült, a törökök feletti győzelem után néhány évvel.

 

 

 Ahogy beléptem, minden fáradságom elmúlt. Mind a főoltár, mind a mellékoltárok olyan gazdagon lettek faragva és aranyozva, hogy káprázott az ember szeme. Nagyon jó volt a templom homályában nézelődni és a gondolataimban elmerülni. Nem csoda, hogy a világ egyik legszebb barokk templomaként tartják számon. 

 

 

A látogatókat követve az oratóriumhoz értünk. Itt található az egyik legforradalmibb barokk festő, Caravaggio műve. Az alkotó iszákos, összeférhetetlen,verekedős, zűrös életű ember volt. 1606-ban egy párbaj során megölt egy embert, ezért bujkálni, menekülni kényszerült. Előbb Nápolyba,  később Máltára menekült a törvény elől. Itt készült a Keresztelő Szent János lefejezése című műve.

 

A templom padlója alatt  375 lovag nyugossza örök álmát. Főleg nagymesterek és tisztek temetkeztek ide.

 

 

 A Nagy kikötő nyugati csücskét az 1552-ben épült szt. Elmo erőd védi. Nem csak a középkori harcokban volt jelentős szerepe, de még a II.világháborúban is célpont volt. Jelenleg is katonai célokat szolgál. Itt rendezték be a Hadtörténeti múzeumot. 

 

 

 

Amit szeretnék még elmondani:

 Ha ide utazol, fel kell készülni arra, hogy szinte minden szolgáltatás online működik. A balos közlekedés tud meglepetéseket okozni. Nem árt konnektor átalakítót vinni magaddal, bár minden kisebb üzletben is kapható néhány euróért. Fontos! Ha meleg vizet szeretnél, fel kell kapcsolni egy kis kapcsolót, amik általában a konnektorok mellett vannak.  Ha az internettel gondjaid vannak, állj ki a gyönyörű erkélyek valamelyikére, és már nem lesz fontos a telefonod nézegetése. Gyönyörködj a panorámában! 

 Jó utat!