PÜNKÖSD GYULÁN

Szervusztok!

Tavaly szeptemberi bejegyzésemben már írtam Gyula látnivalóiról. Most a hagyományos pünkösdi kirándulást ide szerveztem. Mielőtt blogírásra adtam volna a fejem, már voltunk ezzel a társasággal Szatmárban, Szigetközben, Szarvason és Mohácson. Eddig kegyes volt az idő hozzánk, de most a meteorológia pocsék időt jósolt.

Bringák a tetőre - indulás! Mire Gyulára értünk, kisütött a nap. A Marschall szállóban minden a legnagyobb rendben fogadott, az "Isten hozott" ital kikészítve. Gyors átöltözés, és máris száguldoztunk a városban. Sietnünk kellett, mert estére csirke, ill. csevapcsicsa sütést ígértem. Sőt, a szállásadónk a határ túloldaláról való micsből is adott egy kis kóstolót (klasszisokkal finomabb, mint ami itthon kapható). Szerencsére a panzió udvara fedett, így a néhány csepp eső nem rontotta el a jó hangulatú vacsorát.

Szombat reggel a Diti pékségben reggeliztünk, majd alig indultunk el, elkezd cseperegni. Megcélozzuk az újonnan átadott Almásy kastélymúzeumot. Fantasztikus kiállítás. A kastély mindennapjait mutatja be a kiszolgálók szemszögéből. A személyzeti hierarchiától kezdve az egyes szolgálók munkáján át a kastély ellátásának gazdasági hátterét látjuk szemléletes formában. Mindent meg lehet tapintani, mindent ki lehet próbálni.

A képen egy szolgáló szobáját látjuk.

A kamrában lógó sonkák nem igaziak.

Láttunk érdekes fogkeféket is.

Kipróbálhattuk az akkori kölniket.

A hordozható vécét sajnos nem.

Az árnyjátékon a felnőttek is jól szórakoztak.

Épphogy leülünk egy kávét meginni, elered az eső.

Késő délutánig zuhogott, ahogy elállt, tekertünk még egyet a városban sötétedés előtt.  

Vasárnap reggel szép időre virradtunk. Gyors reggeli, és a társaság elindult Békéscsaba felé. Én  két  társunkkal, akik nem hoztak magukkal biciklit, vártam a Tourinform nyitását, mert az utazás kiállításon kaptam Visit Card kuponfüzeteket, ahol 50%-os kedvezményt ígértek kerékpárbérlésre. Előző nap bent voltam, és lebeszéltem a dolgot. Nagy nehezen kinyit a gyerek, kiválasztjuk a biciklit, mennénk fizetni, amikor kiböki, hogy nem jár a kedvezmény, mert ki kellett volna váltani egy kártyát, amit nála nem lehet. Mondom: Ezt nem tudták tegnap mondani? Nem válaszol: néz. Az egész országban kevés kivétellel azt tapasztalom, hogy a Tourinformban ülők nincsenek tisztában a feladatukkal. Semmi programot nem ajánlanak, semmiről sem tudnak a városban, csak arra képesek, hogyha konkrétan megkérdezek valamit, bebújnak a számítógépbe és igen-nem alapon tájékoztatnak. Ez így minden, csak nem vendéglátás.

Dühöngve elrohantunk a Corvin hotelbe, ahol pár perc alatt kaptunk bringát (természetesen olcsóbban) és indultunk mi is.

A társaságot Pósteleknél érjük utol. 

   

Gyorsan összeállunk egy fotó erejéig, aztán indulunk,mert lóg az eső lába. Elérjük a számunkra oly kedves bicikliutat, -balra az Élővíz, jobbra az erdő- és mire eljutunk az első kocsmáig, elered az eső. Míg esik egy kicsit, addig megisszuk a kávénkat, és irány a belváros. Ebédidő. Hova menjünk? Természetesen a Halcentrum vendéglőbe. Akár hányszor jártunk ott, mindig jót, kiadósat ehettünk nagyon kedvező áron.

Finomak az ételek, gyorsan kiszolgálnak. Csak ajánlani tudom. 

Kint közben vigasztalanul esik.

Hiába szuggeráljuk az Időképet, semmi jóval nem biztat.

Közben megjelenik Gyuri, a tulaj, és kérdi, mért lógatjuk az orrunkat. Miután elmondjuk, hogy a szállásunk Gyulán van, és hideg is van, meg esik is, rögtön felajánlja, hogyha berakjuk a bringákat a mikrobuszába, szívesen elvisz bennünket. Ekkora kedvességnek nem lehet ellenállni pláne, hogy ekképpen megúszunk egy tüdőgyulladást, nagy-nagy hálával elfogadjuk az ajánlatot.

Mi is megérkeztünk Gyulára. Mikor kérdeztük, mennyivel tartozunk -semmivel -volt a válasz. Még az üzemanyag költséget sem volt hajlandó elfogadni. Még egyszer nagyon szépen köszönjük!

5 óra körül eláll az eső. Még van időnk meglátogatni a Gyulai Pálinka Manufaktúrát. 

Sose esett ilyen jól a szíverősítő.

A pálinkafőzés rejtelmeibe is beavattak. A kép bal-felső részén a díjak és elismerések láthatók.

Hétfőn ragyogó időben indultunk Szabadkígyósra a Wenckheim kastélyt megnézni.

 A diadalívnél megörökítettük a csapatot.

A kastélyt Ybl Miklós tervezte. 365 ablaka, 52 szobája és 4 bejárata van. Az épületen semmi sem
egyforma, mégis harmonikus. A kastélyhoz 23 hektáros park tartozik.

 Hazafelé csodálatos napsütésben jöttünk.

Turisztikai szempontból: a kirándulás során tapasztalt benyomások/élmények alapján a hosszú hétvégét a lehető 10 pontból 7 pontra értékelem.